A Mátralába a Mátra északi előtere, a Zagyva felső folyása és a Tarna közötti dombos, majd a főgerinc felé meredeken emelkedő terület. Kelet felől a Parád-Recski-medence kistája – azaz a Parádi-Tarna völgye – ékelődik be a földtani szempontból a Heves–Borsodi-dombsággal rokon területre. Érdekes látnivalói a 2-10 méter széles, földből kiálló kilométer hosszú sziklafalak – egykori lávaerek maradványai – melyeket egykor várfalaknak is néztek. A Mátralába nyersanyagokban gazdag: a szocializmus idején intenzív bányaművelés folyt Nagybátony, illetve Recsk közelében.

A Mátraalja a Mátra déli előtere. Dél felé a Mátraalja szőlőkkel borított lankái jelentik az átmenetet a hegyvidék és az Alföld között, míg északon Mátralába hegylábfelszínei ereszkednek alá a Zagyva felső szakaszát övező dombságra. A hegység déli peremén évszázadok óta folyik gyümölcstermesztés. Különös jelentősége van a szőlőművelésnek: a Mátrai borvidék egyike hazánk történelmi borvidékeinek: Abasár, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Nagyréde és Rózsaszentmárton híres bortermelő települések. Jellegzetes hegye a Gyöngyös keleti szomszédságában önálló tömbként kiemelkedő Sár-hegy (500 m). A kistáj keleti felének ékessége a markazi és a kisnánai várrom. Visontán található a Mátravidéki Hőerőmű, amely a helyben, külszíni fejtéssel bányászott lignittel üzemel – aminek kalóriaértéke alacsony, előnye viszont, hogy könnyen kitermelhető. A táj jellegzetességei a jégkorszakból ittmaradt kavicsmezők: a Markaz melletti Tatármező, és a kisnánai Tarnóca-völgy. Gyöngyössolymos és Mátrafüred közötti útelágazásnál látható geológiai érdekesség a Bába-kő nevű gejzírkúp.