Lássuk a 10 leggyakoribb tévhitet (és ezekkel szemben a valóságot) a sípályák működésével kapcsolatosak.
Izgalmas lesz, vágjunk bele!

VALÓSÁG: Kevesen tudják, de egy köbméter hó előállítása (az időjárási viszonyoktól függően) 1-3 kWh energiát igényel.
Persze érthető, ha az embermagas gépezetek láttán energiazabáló berendezésekre gondolunk, de a Sípark 20 éves működése során első az energiafelhasználás optimalizálása. A technológiai innovációknak köszönhetően a régebbi hópótló gépek helyére új, kisebb energiafelhasználású és csendesebb gépek kerültek.
Az energiafelhasználás jellegzetessége, hogy rövid ideig van szükség nagyobb áramfogyasztásra, de már hosszabb időszakot vizsgálva egy műjégpálya vagy egy 60 ágyas wellness szálloda is több energiát fogyaszt, mint amennyi energia a Sípark behavazásához szükséges. Mindemellett egy komplett régiónak biztosít vendégforgalmat és teremt megélhetést több száz családnak.

VALÓSÁG: Víz és levegő.
A Síparkban ebből a két, a környezetünkben előforduló legalapvetőbb anyagokból készül a technikai hó a sílécek és snowboardok alá. Víz és levegő, semmi más.
A behavazáshoz szükséges berendezésekből (hóágyúk és szivattyúk) káros anyag szintén nem kerül ki, hiszen ezek kizárólag elektromos árammal üzemelnek.
Adalékot soha nem használtunk és nem is fogunk használni a havazáshoz, ráadásul nincs is tudomásunk olyan természetkárosító kémiai vegyszer létezéséről, amely használható lenne a hóágyúzáshoz.
Hó = víz + levegő.
A képlet alapján pedig az is egyértelmű, hogy a technikai hó a legtermészetesebb mesterséges anyag a világon.

VALÓSÁG: A sípályák aljában összefolyó helyi csapadékból, a patakból gyűjtjük össze a vizet. Miért?
A Sípark behavazásához szükséges víztároló medencénket a csapadékban gazdag időszakokban töltjük fel abból a vízfolyásból, amely ráadásul a sípályáink felszínéről leszivárgó vizet is összegyűjti.
Vagyis az általunk elkészített technikai hó folyamatosan a víz körforgásának része marad, mivel a hó nagy része elolvad, míg egy kisebb része elpárolog.
Nem vész el, csak átalakul – ez igaz a sípályák készítéséhez használt vízre is.

VALÓSÁG: Újabb és újabb melegrekordok, elviselhetetlen hőség, aszály és szárazság: hazánkban már nem múlik egy egyetlen nyár sem a fenti szalagcímek nélkül.
Ezt nemcsak a saját bőrünkön tapasztaljuk meg, amikor egy óvatlan pillanatban kinyitjuk nyáron az ablakot, de hasonló szárazsággal találkozunk a hazai erdőkben és hegyekben is. A nyáron egyre gyakoribb aszályos időszakok, télen pedig a korábbi havas telek és a hóborítottság hiánya negatívan befolyásolja a hegyvidékek élővilágát is.
Ekkor lép be a képbe a megfelelő vastagságú technikai hó!
A sípályákon élő növényvilágot ugyanis a technikai hóréteg nemcsak megvédi a hirtelen fagyok ellen, de mechanikai védelmet is nyújt, sőt, hazai és nemzetközi tanulmányokra, valamint saját tapasztalatunkra hivatkozva is elmondhatjuk, növeli a talaj vízháztartását, jobb "kondícióban" lévő réteket létrehozva.
Így az átlaghőmérsékletek emelkedése és a nyári aszályos időszakok dacára a hópótlás és a mátrai sípályák rendszeres és szakszerű karbantartása (vagyis a kaszálás és bozótirtás) segítségével meg tudjuk őrizni nyáron is a korábban kialakított kaszálókat.
Ha kilátogatsz nyáron a Síparkba, akkor a virágzó hegyi kaszálók hangulata fogad.
Ez elég meggyőző bizonyíték a gondos gazda szemlélet és a technikai havazás mellett.

VALÓSÁG: A Síparkban minden téli szezon egy pörgetés a szerencsekeréken: mivel az időjárást nem tudjuk befolyásolni, ezért minden szezon más időpontban kezdődik és máskor ér véget.
Volt már példa november 20-ai nyitásra és április eleji zárásra is. De miért fontos dátumok ezek?
Az Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Szakvéleménye szerint Mátraszentistván térségében „… átlagosan az első havazásra október 25. körül, az utolsó havazásra május 1-én lehet számítani. A hótakaró megmaradásának első (átlagos) napja november 11, utolsó napja pedig április 13. A legkorábbi hóréteg szeptember 23-án, a legkésőbbi – május 29-én fordult elő”
Vagyis a mátrai síszezon még jóval a természetes téli szezon, az utolsó havazások és a hótakaró megmaradásának időpontja és a természet tavaszi „beindulása” előtt lezárul.
Ezért hangsúlyozzuk, hogy a hópótlás nem a téli szezon időtartamának meghosszabbítására, „eltolására” szolgál, hanem arra, hogy az elmaradó természetes hóréteget pótolja, segítve a természetet.
Egy szó, mint száz: nem toljuk ki a vegetációs időszakot, mert a hóolvadás együtt mozog a hőmérséklettel, a tavasz érkezésével.

VALÓSÁG: Több mint 20 éves tapasztalat a sípályákon a Mátrában, de a téli szezonok zárását és a hóréteg leolvadását követően még egyszer sem találtunk behavazásból származó eróziós nyomokat a pályáinkon.
Sőt, nemzetközi tanulmányok is megerősítik, hogy a hóágyúzás jótékony hatással van a talaj vízháztartására, így az ott lévő növényzetre is.
Két évtizednyi tapasztalattal a hátunk mögött határozottan állítjuk, hogy a tavasz érkezésével a sípályákat borító hóréteg nyomtalanul elolvad és a pályák füvesedését követően nincs látható nyoma a hóolvadásnak. 

VALÓSÁG: Télen síközpont, nyáron alpesi hegyi kaszáló, mi az?
Természetesen a Sípark!
A nyári szezonban sem feledkezünk meg a környezetünk gondos ápolásáról, így a munkarendnek és az előírásoknak megfelelően gondoskodunk a sípályák rendszeres kaszálásáról és a bozótosok irtásáról.
Ennek köszönhető, hogy a hozzánk ellátogató vendégek és bakancsos turisták nemcsak a mátrai hegyek látványában gyönyörködhetnek, de a szubalpin hangulatot árasztó, gondozott kaszálókat csodálhatnak meg a pályákon. 

VALÓSÁG: A célunk a minél optimálisabb hóréteg kialakítása, ezért gazdaságossági szempontból a 60-80 cm-es hóvastagságot tartjuk ideálisnak a pályákon.
Ez a rétegvastagság tökéletes mind a téli sportok élvezetes gyakorlásához, mind az amatőr és profi versenyek lebonyolításához; ráadásul ez a hóvastagság a talaj mechanikai védelme szempontjából is ideális.
A környezetünk és a téli sportok szerelmesei ebben a kérdésben is egy (sí)cipőben járnak!

VALÓSÁG: Mondjuk együtt: négyévszakosság!
Jelenleg is sok turista és hegyitúra kedvelő látogat el hozzánk és csodálja meg a Sípark hegyi kaszálóit vagy gyönyörködik a mátrai naplementében a minden évben megrendezésre kerülő Libegők Éjszakáján.
Külföldi partnertapasztalataink alapján egyértelmű, hogy a sípályák fenntartható jövője hazánkban is a négyévszakos működésben rejlik, amely folyamatos fejlesztéseket és olyan egyedi attrakciókat jelent, amelyek egyedülállóak nemcsak a mátrai régióban, de hazánkban is.
Sípark élmények télen-nyáron!

VALÓSÁG: Napjainkban a síközpontok számtalan problémát kezelnek egyszerre, de ezt elmondhatjuk minden iparágra.
Amíg télen -2,5 fok alá csökken a hőmérséklet (és megfelelően alacsony a páratartalom), a hópótló gépek elindulnak és természetes hó hiányában is kisegítik a természetet.
Fenntartható üzleti modellel, turisztikai fejlesztésekkel, technológiai innovációkkal és modern hópótló berendezésekkel, a szezonalitás helyett a négyévszakos működésre alapozva a hazai síturizmusnak és téli sportoknak nemcsak múltja és jelenje, de jövője is van. 
Ha ez nem így lenne, már minden síközpont lehúzta volna a rolót.
De itt vagyunk.

Nyilvánvaló, hogy a hazai sípályák hatékony működésének alapját a környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható üzleti modell adja. Ezzel minden felelősen tervező és működő üzemeltető egyetért és beépíti azt nemcsak az operatív napi üzemeltetésbe, de a hosszútávú és nemzetközi jó gyakorlatokat is felhasználó stratégiai terveibe is.
Ezzel együtt egy tényen nem lehet változtatni.
Hópótlás nélkül nincsenek hazai sípályák.
Sípályák nélkül pedig a hazai sísportoknak sincs jövője.